Könyves Magazin

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme

Ki volt Robert Capa - valós személy vagy egy jól kitalált brand? A piaci logika vagy az elhivatottság alakította életét, karrierjét? Ügy volt neki a háború leleplezése vagy pénzkereseti lehetőség? Mi volt a jelentősége és miért fontos még ma is? Szeder Kata és Valuska László beszélgetett beszélgetett róla podcastunkban.

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Simon Márton Polaroidok című kötete, melyet olvasva villanásnyi utazásokat tehettünk életekbe, világokba, filmekbe vagy érzésekbe. A rövid szövegeket tartalmazó könyv hatalmas siker lett, volt olyan is, aki magára tetováltatta néhány sorát. A szerzővel a kötetben kézzelfogható radikális váltásról, a nehezen feldolgozható sikerről és arról is beszélgettünk, mit mondott a nagymamája, amikor elolvasta a verseket. Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Erdős Virág: Mindegy mit tervezünk el, úgyis az élet alakítja a dolgokat [Visszapillantó]

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Erdős Virág ezt is el című verseskötete, ami hamar virálissá vált: sokan magukénak érezték a verseket, énekelték, idézték, rengetegen kapcsolódtak hozzájuk. De hogyan élte meg a költő a sikert, és miért tartja ma már némileg károsnak a kötet körüli felhajtást? Erdős Virággal beszélgettünk.

Turi Tímea: Egyre nehezebb meghallani az egyén hangját a tömegben

A költő, aki a Magvető Kiadó főszerkesztője, éjjel-nappal irodalmi szövegekkel dolgozik, az írás kitüntetett szerepet tölt be az életében. Megjelent Turi Tímea új verseskötete, Egyszerre egy beszéljen címmel a Prae Kiadónál. Hatalomról, elnyomásról, rendről is mesél a verseskötet, amelyben a sok zajból végeredményben egy hangot lenne jó hallani. Szerepversek, imaszerű szövegek váltogatják egymást a kötetben: olyan helyzeteket mutat meg, amelyekről egyébként nem könnyű beszélni. A versek különböző női tapasztalatokat mutatnak meg, érzékeny távolságtartással közelítenek a személyeshez. A mitológiai szereplők a hétköznapokban találják magukat, Turit frusztrálja a kommunikációs zaj, az egyre nehezebb tájékozódás a világban. Irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk Turi Tímeával. 

Krusovszky Dénes: A valóság is képlékeny dolog

Az Akik már nem leszünk sosem című regényét követően megjelent a Levelek nélkül, amelyben egy vidéki kisváros középiskolai tanára kezd nyomozásba, ha már nagy tömegben pusztulnak el a libák. Középiskolások küzdenek a jövőjüket felszámoló felnőttek ellen, valaki külföldre költözik, más meg a kisvárosban marad. Koroknai János főszereplőnek sok harca van, amelyek mindent meghatároznak: milyen a jövőkép egy kisvárosban, hogyan határoz meg minket a családtörténetünk és mihez kezdhetünk a buborékvilágunkban. Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk.  

A vidék szovjetizálása az egész magyar társadalmat megbetegítette

A vidék szovjetizálása címmel jelent meg Csikós Gábor, Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián történészek kötete, ami tételesen bemutatja a kollektivizálás és az erőszakos téeszesítés folyamatát a földelkobzástól és a földosztástól a 70-es évek végéig. Nemcsak azt látjuk, hogyan sorvasztották el a magyar falut, de azt is, hogy ennek mennyire tettenérhető hatásai vannak napjaink társadalmában is. "A szovjetizálás társadalmi és környezeti ára külföldi összehasonlításban különösen szembetűnő", olvasható a kötet fülszövegében, mi pedig ennek az állításnak jártunk utána, vendégünk Ö. Kovács József történész, levéltáros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója.

Kácsor Zsolt: Még a saját szüleimnek se beszéltem ezekről / Pokoljárás Bipoláriában

A Kalligram kiadó vezetője bedobta az ötletet, hogy Kácsor Zsolt írjon a bipoláris depressziójáról: egyikük se gondolta, hogy ilyen nehéz úton kell végigmennie a szerzőnek. A Pokoljárás Bipoláriában olyan regény, amiben kifejezetten nagy szerepe vagy tétje van annak, hogy nem egy szerző, hanem Kácsor Zsolt személy írja. Aki nem mellesleg két személy, mert van benne egy halott ember is. A regény cselekményéről mint fikcióról beszélve: az elbeszélő ágya mellett egy kötél és egy kés van, a megsemmitsítés vagy felszámolás eszközei. Sztori rengeteg van: a családjától egy amerikai nő miatt lelépő apa, mindennapi harcok az önbizalomhiánnyal, idegenségélmény és egy szellemileg sérült testvér. De ez nem sztori, sok ponton a valóságot írta meg Kácsor, aki saját bevallása szerint elment a falig ezzel a könyvével, mindent kiírt magából, kiürült. A számok szerepéről, a családi szembenézés nehézségeiről is mesélt Kácsor Zsolt podcastunkban.

Litkai Gergely: Tízmillió faj segít túlélnünk, ha megtanulunk együttműködni velük - Az élet szövete

Anne Sverdrup-Thygeson norvég biológus, rovarkutató, egyetemi oktató és lelkes természetjáró Az élet szövete című könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogyan járul hozzá az emberi faj túléléséhez és jóllétéhez a természet a maga nyüzsgő sokféleségével. Litkai Gergely a kötet kapcsán Dr. Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport vezetőjével beszélgetett. A podcastban szóba kerül, hogy mire vonatkozik az ökoszisztéma-szolgáltatás, és mi köze van ahhoz, hogy évtizedek óta tudunk már arról, hogy fokozatosan és biztosan csökken a fajok száma a Földön. Hogyan segíthet az ökoszisztémák működése például a napi ivóvíz-ellátottság megoldásában, akár olyan nagyvárosokban is, mint New York? És milyen hasonló magyar példák vannak arra, amikor a környezetvédelem és a gazdaság szereplői együttműködnek? Egyáltalán, baj-e, ha a gazdasági-társadalmi hasznosság felől közelítjük a környezetvédelmi kérdéseket?

 

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. 

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo kiadó szerkesztője, lassan húsz éve a hazai spekulatív irodalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Írt urban fantasy regényt, a novellái megjelentek angol nyelven, majd a legismertebbek eddig az Ólomerdő-regényei lettek, amik a magyar folklór és népmesék elemeiből inspirálódtak. Új könyvében, az Alvilági szövedékben visszanyúlt az agrármérnöki tanulmányaihoz, és két közösség eltérő életmódját ütköztetve reflektál napjaink problémáira.

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben [A Szabó Magda-titok 5.]

A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt Gilbert Edit irodalmár, akivel az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.