Könyves Magazin
Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

July 21, 2021

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki  2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is.

 

Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják.

A podcastben a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést. 

Az Austen-projekt: Büszkeség és balítélet

Az Austen-projekt: Büszkeség és balítélet

July 16, 2021

Jane Austen a világirodalom egyik megkerülhetetlen alkotója, akinek művei kiapadhatatlan inspirációs forrásként működnek mind a mai napig. Látszólag minden könyve a férjvadászatról szól, pedig írásai messze túlmutatnak a rájuk aggatott romantikus jelzőn. Az Austen-projekt célja éppen az, hogy bemutassa: a kétszáz éve élt író történetei nem avítt lányregények, hanem sokrétegű, rengeteg humorral és társadalomkritikával átitatott művek. Ruff Orsolya és Szeder Kata a sorozat első részében a Büszkeség és balítélet című regényt övező előítéletekről, az abban megfogalmazott gazdasági szükségszerűségekről, lehetséges női életutakról beszélget.

Esterházy-különszám, Amire nincs bocsánat és A szolgálólány meséje [10 perc Könyves]

Esterházy-különszám, Amire nincs bocsánat és A szolgálólány meséje [10 perc Könyves]

June 30, 2021
Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. 
Június utolsó hétvégéjén a pár hete megjelent Esterházy-szám kapcsán a magazinről és az idén öt éve elhunyt Esterházy Péter örökségéről mesélt Valuska László. Pár hete Sándor Anna készített interjút Perintfalvi Ritával, akinek hatalmas vihart kavart könyve, az Amire nincs bocsánat, a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozik. Ezt választottuk a hónap kötetének. Végül pedig Forgách Kinga mesélt Margaret Atwood és A Szolgálólány meséjének disztópikus, de a valóságtól nem is annyira elrugaszkodott világáról. 
 
Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

June 4, 2021

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. Mennyire maradt hiteles a sorozat az atwoodi világhoz? Mik a főbb különbségek az Atwood-féle folytatás és a sorozat cselekménye között? Mi lesz a szerepe June-nak a Gileád és a szabad világ közt kibontakozó háborúban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk, de szóba kerültek June nagy morális dilemmái is, illetve, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy egy szolgálólány erkölcsi győztesként kerüljön ki Gileádból.

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

May 28, 2021

Dragomán György első, akciójelenetekkel felpörgetett, sötét és misztikus könyve, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. A 26 éves főszereplőt, Fábiánt elküldik egy titokzatos, kelet-európai táborba, ahol találkozik a Kormányzóval. A 2003-ban Bródy Sándor-díjat nyert kötetet nevezte a kritika radikális regénynek és markáns, súlyos prózának is, a díjátadón kiemelték, hogy a Sátántangó óta nem láttak olyan regényt, amelynek szerzője ennyire tudta volna, hogy a stílus mindenekelőtt élet- és világszemlélet. Hogyan jutott el a tizenhárom éves korában megírt, istencsászárról szóló novellájától az első regényéig? Dragomán György az első regényéről.

Mesék Minden Mennyiségben: A mesélés egy szertartás

Mesék Minden Mennyiségben: A mesélés egy szertartás

May 21, 2021

Milyen nehéz élethelyzetekben tudnak segíteni a gyerekkönyvek, mi történik azzal a gyerekkel, akinek soha nem mesélnek, és miért fontos egyáltalán, hogy a szülő időt szakítson a közös mesélésre? A Könyves Magazin és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közös podcastjében Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta mesélt mesekultúráról, biztonsági buborékról és a kortársak hatásáról.

 

Sokan hisszük azt és hiszünk abban, hogy az olvasás természetes, a mindennapok velejárója. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez koránt sincs így, és az olvasás, ezen belül is a meseolvasás sok családban egyáltalán nem magától értetődő. Az MMM legutóbbi vendége Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta volt, akit a meseolvasás fontosságáról, annak előnyeiről faggattunk, de beszélgetés közben kiderült az is, mit tehetünk, ha a gyerek a szülő minden igyekezete dacára sem akar olvasni, mi lesz azokkal a gyerekkel, akiknek teljesen hiányzik az életükből a mese, és vajon törvényszerű-e, hogy az olvasó szülőnek olvasó legyen a gyereke is. Szóba kerültek a könyvválasztás nehézségei (és az is, hogy mi segíthet ebben), valamint  elhangzott az a tanács, amelyet a pszichológus csak „nulladik mérföldkőnek” nevez.

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

May 13, 2021

Milyen szerepet játszott Coco Chanel a 20. század történetében? Mit tudott ő, amit más nem, és miért lehet izgalmas még ma is élete, karrierje, öröksége. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett szerkesztőségi podcastünk legújabb adásában Szeder Kata és Valuska László a nemrégiben megjelent Chanel-portrécikkünkhöz kapcsolódva.

Kötelező: Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat

Kötelező: Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat

May 7, 2021

A kötelező olvasmányokat olvasva a legnagyobb időbeli távolságot az antik irodalommal való ismerkedéskor kell megugranunk, a középiskola első osztályában találkozunk a Homérosznak tulajdonított eposszal, az Odüsszeiaval. Bár a hősköltemény története kalandos és izgalmakkal teli, a távolság lekűzdésében fontos szerepe van a tanárnak és azoknak az adaptációknak, amik a cselekményt és mondanivalóját a saját környezetünkben mesélik el. Ilyen például a 2018-ban a Katona József Színházban bemutatott Ithaka Székely Kriszta rendezésében. Vele beszélgettünk arról, hogy miért ehhez az eposzhoz nyúlt és milyen volt ezzel az antik szöveggel dolgozni. 

Janikovszky Éva, Dekameron-projekt és A nomádok földje [10 perc Könyves]

Janikovszky Éva, Dekameron-projekt és A nomádok földje [10 perc Könyves]

May 6, 2021

Márciusban új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk.

Április utolsó hétvégéjén az idén 95 éve született Janikovszky Éváról, a nemrégiben itthon is megjelent Dekameron-projekt című novelláskötetről, valamint az idei Oscar-átadón a legjobb film, legjobb rendező és legjobb női főszereplő díját is besöprő, A nomádok földje című filmről beszélgettünk. 

Ki nyeri a Libri Irodalmi Díjat? Megvitattuk!

Ki nyeri a Libri Irodalmi Díjat? Megvitattuk!

April 30, 2021

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. A Könyves Magazin a lehető legkomolyabban vette a zsűrizést, és különböző szempontokat játékba hozva próbáltunk dönteni. Melyik a legaktuálisabb versenyző? Melyik a legkísérletezőbb? Legérzelmesebb vagy a legszemélyesebb? Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. 10 jelöltről egy órában.

https://www.libri.hu/irodalmi_dij/

 
Podbean App

Play this podcast on Podbean App