Könyves Magazin

Kustos Júlia: Ez a kötet hangos kiabálás

A második kötete jelent meg Kustos Júliának Tehetetlen bálványok címmel. Kisgyerekként már írni kezdett, új verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik, ami egyáltalán nem volt könnyű. Beck Zoli azt írta fülszövegnek, hogy "ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének.
Egyedül lét van - akár különírjuk, akár egybe."

A beszélgetés témái:

1. A költő tőmondatokban írja körbe magát
2. Miért kezd el írni 9-10 éves korában írni?
3. Az őszinteség és az alkotás viszonya, mit ad a szerzőnek, és mit ad az olvasónak?
4. A személyesség legalább olyan nehéz, mint a hexameter
5. Bálványokról és fel nem tett kérdésekről
6. A kötet nőiről, akik ideológiákat jelenítenek meg
7. Mi a viszony a költőnek a csendhez? A csend mint büntetés
8. A szöveg többet tud a szerzőről, és ez a különböző karakterek miatt derült ki
9. Hogyan és miért jelenik meg ennyiféleképp a test a kötetben?
10. Banális kérdés: mit jelent közel 30-hoz költőnek lenni 2025-ben?

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

A legendás, bemutatkozó verseskötet, a Töredék Hamletnek előtt Tandori Dezső már kiadta verseit: Egyetlen címmel egy példányban, kézzel írva. A különleges kötetet a fiatal költő barátjának ajándékozta, és most, 2025-ben kalandos úton kiadásra került. Ahogy Tandori leírta. Tandoriról, gyűjtésről és egy fantasztikus barátról, Márffy Albinról beszélgetünk a podcast vendégeivel: Pándi Balázs dobos és Tandori-rajongó, valamint az Okapi Press vezetője, Simon Márton költő.

A Tandori-beszélgetés témái:

1. Így csúsztam rá Tandorira: a Pándi-verzió
2. Így csúsztam rá Tandorira: a Simon Marci-verzió
3. Pándi lemezgyűjtő talál egy dzsesszlemezt: ezt nevezzük kezdetnek
4. Hiperkalandos történet Műcsarnokkal, belgiumi koncertekkel és egy új baráttal
5. Miért kell TA, vagyis Tandori Anonymous csoportot szervezni?
6. Találkozás az Egyetlen című kötettel
7. Miért dobta vissza annak idején a Magvető a verseskötetet? (A Telexen meghallgathatod teljes hosszában)
8. Ölellek: írta Tandori Kurtág Györgynek, de miért?
9. A lóverseny és Ottlik
10. Nyelvi fordulat a költészetben, és majd a kritikában
11. Kiadás vagy nem kiadás mint gesztus
12. A filológia lényegtelen: az a fontos, hogy megjelent
13. Tandori és Tarr Béla
14. Mit lehet kezdeni azzal, hogy az élet rövid, Tandori hosszú?

Mohácsi Balázs: Társadalmi szinten nem vagyunk arra szocializálva, hogy a kritika nagyon tágan értett műfajával kezdjünk valamit [ Alkotótárs ]

Balajthy Ágnes irodalomtörténésszel és Mohácsi Balázzsal beszélgettünk arról, hogy mit jelent kritikát írni, kinek szól valójában a jó kritika, hogyan alakul az irodalmi kánon, mik az új tendenciák a fiatal kortárs írók körében, miért olvassuk és kedveljük annyira az autofikciót és milyen könyveket ajánlanak a hallgatóknak a nyári szünetre. 

Tóth Krisztina: Nem igaz, hogy a szerző halott

Szeleknek fordít címmel jelent meg Tóth Krisztina új verseskötete, ami a 2020-2025 között született verseket gyűjtötte össze. Mikrotörténetek sokaságát gyűjtötte össze, amelyeket utcai képek, álmok, emlékek, fényképek vagy fájdalmak indítottak be. A podcastben szó esik talált tárgyakról, az utált gyerekkori verseskötetéről és egy csodálatos brazil könyvbemutatóról is. 

A beszélgetés témái:

1. A versek mint dokumentációk: versnapló
2. Hogyan lesznek a megfigyelésekből történetek, majd költészet?
3. Tóth Krisztina tekintete működésben: a varjúriasztó
4. Egy kutya megéli az ösztöneit vs. vérengzés az angol pázsiton
5. A Mi legyen című versből felolvas a műsorvezető, hogy rákérdezzen a tárgyi emlékek történetiségéről
6. Elmúlásról, veszteségekről, a “múlt hordalékáról”, az emlékezés munkájáról
7. “A költészet nagyon kevés embert érdekel”, felvillanások a költészet lényegéből
8. 75 lépés a költészet, de miből lesz a vers? “Nagyon sok talált tárgyat kell felhalmozni”
9. Az írás mint munka és a gyorsuló idő
10. Távolság a nézőpont és a tárgy között
11. A gyerekként írt első verseskötet: miért utálta?
12. A személyesség új határai és a szerző halála
13. Külföldi fordítások: fantasztikus történet a brazil könyvbemutatóról

Zöld könyv: a másfélfokos életmóddal a társadalom és a bolygó is jól jár

Litkai Gergely és Vadovics Edina, a Green Dependent Intézet szakmai ügyvezetője a karbonlábnyom csökkentésének módszereiről beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. A kiindulópontot az Intézet nemrég közölt "Másfélfokos életmód" című tanulmánya és azonos című útmutatója adta: ez elsősorban életmódunk klímahatásaira koncentrál, mérhető, konkrét célértéket ad, és társadalmi célokkal is rendelkezik, vagyis nem csak a környezetvédelemről, hanem a klímatudatosabb életről is szól. Egy olyan társadalmi átrendeződésről, ahol minden területen figyelembe vesszük a közös érdeket: az infrastruktúrától kezdve a politikán át egészen a házak építéséig.

Zöld könyv: Az erdő nem élet-halál kérdése. Annál sokkal fontosabb.

A Zöld könyv podcastsorozat aktuális adásában Litkai Gergely Az elveszett erdő és a Ha az ERDŐ beszélni tudna könyvek szerzőjével, Zelei Annával beszélget. Az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal foglalkozó, fotókkal és versekkel illusztrált könyvek után most egy izgalmas beszélgetésből tudhatunk meg mindent, ami a kíváncsi erdőbarátok és a tettre kész klímaaktivisták mellett mindenki számára érdekes lehet, aki nem akkor szeretné megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza.

Zöld könyv: A természet megmenekülésének feltétele az emberiség eltűnése?

Richard Powers tizenkettedik, 2019-ben irodalmi Pulitzer-díjjal elismert regénye, az "Égig érő történet" szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Dr. Bükki Tamás fizikus, író és erdőmeditáció oktató, az "Erdőszeretet, életigen" országos volumenű erdővédelmi kampány elindítója Powers könyve kapcsán a mindannyiunk életét veszélyeztető erdőpusztításról beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Mi kell ahhoz, hogy az ember ismét az őt körülvevő természet részének érezhesse magát? Ki fogja megvédeni az erdőinket és önmagunkat? A beszélgetésből kiderül!

Mohácsi Balázs: A kísérletezés az nyilvánvalóan rengeteg szálon nekem fontos [Alkotótárs]

Mohácsi Balázs Bertók László Három az ötödiken című kötetét hozta el nekünk, hogy rajta keresztül beszéljünk a műfajok és formák sokszínűségéről és keveredéséről, a kísérletezésről az alkotói folyamat során és arról, hogy egy szerzőnek mennyire kell bíznia az olvasójában és fordítva. 

Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

Áprilisban Esterházy Péter 75. születésnapját ünnepeltük, pedig 9 éve úgy van velünk, hogy nincs. A Magvető Kiadó az évfordulóra az Esterházyval készített beszélgetések válogatását adja közre: Pál Sándor Attila 160 Esterházy-interjút válogatott össze, amiből végül 19 került a kötetbe, a szerző első nyomtatásban megjelent beszélgetésétől (1982) az utolsóig (2016) vezeti az olvasót.

A Vanni van igazi csemege: sokféle témák az írástól a fociig, matektól Joyce-ig, frappáns válaszok, örökérvényű gondolatok, és ami különösen fontos, egészen ritka kincsek is előkerültek.

A Könyves Magazin podcastját a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük, az adásban több felolvasás is elhangzik. Beszélgetőtársak: Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője, Pál Sándor Attila, az interjúválogatás összeállítója, író, költő, valamint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója.

 

Zöld könyv: Mit tudnak az erdők, amit mi nem?

A Zöld könyv legfrissebb adásában Litkai Gergely és Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője ezúttal nem egy, hanem két könyvet is megvitatnak, miközben az erdők fontosságáról és jövőjéről beszélgetnek. Gálhidy László "Szentélyerdők Magyarországon" című kiadványában 87 különleges erdőtérséget mutat be, amelyeket személyesen is felkeresett, és amelyekhez egy online térképes adatbázist is készült. Az adásban azonban nem csak ezek felfedezéséről, hanem a klímaválság kihívásairól is szó esik: hiszen míg ültetvényeket létrehozhatunk, valódi erdőt nem - csak a már meglévő természetes rendszerek védelmével és támogatásával segíthetjük azok regenerációját. Ezért is kerül terítékre Peter Wohlleben "Ha a fák lélegzethez jutnának" című műve, amely az erdőt olyan komplex, élő tudástárolóként írja le, amelynek fennmaradása elengedhetetlen nemcsak ökológiai, hanem társadalmi szempontból is – még ha ezt az erdészeti lobbi, a fakitermelés és a politika gyakran figyelmen kívül is hagyja.