Könyves Magazin
Esterházy megtanít máshogy olvasni [Összekötve]

Esterházy megtanít máshogy olvasni [Összekötve]

April 14, 2021

Most lenne 71 éves Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Tavaly, a 70. születésnap alkalmából, az Összekötvében  Dávid Annával, a Magvető Kiadó vezetőjével beszélgettünk nagyhatású író munkásságáról, hagyatékáról, jelentőségéről. Esterházy egykori szerkesztőjeként pedig nemcsak személyes élményeibe avatott be minket, hanem elmondta azt is, szerinte melyik regényekkel érdemes elkezdeni a hatalmas életmű felfedezését.

Kötelező: Sorstalanság Morcsányi Gézával

Kötelező: Sorstalanság Morcsányi Gézával

April 9, 2021

Tizenhárom éves voltam, amikor 2002-ben Kertész Imre Sorstalanság című regénye elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyre gyarapodtak az okok, ami miatt nem olvastam el a regényt. Nem elég, hogy kötelező olvasmány, a témája már a fülszöveg alapján is nehéz és borzongató, ráadásul Nobel-díjat nyert, ami azt bizonyítja, hogy a legnagyobb művek egyike, amit én kamaszként biztosan nem fogok tudni befogadni. 

Pár hónapja olvastam el, rögtön utána pedig beszereztem az összes, a piacon elérhető Kertész írást. Morcsányi Géza egyike azoknak, aki mind a szerzőt, mind a szöveget a legjobban ismeri, aki a Magvető Kiadóhoz szerződtette, majd a Nobel-díjig kísérte Kertészt. Vele beszélgettem a Sorstalanságról.
Az önmagunkkal való szembenézéshez radikális őszinteségre van szükség [Összekötve]

Az önmagunkkal való szembenézéshez radikális őszinteségre van szükség [Összekötve]

April 2, 2021

A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb prózaírójáról, Grecsó Krisztiánról viszonylag kevesen tudják, hogy költőként indult. 2020-ban Vera című regényével elnyerte a Libri irodalmi közönségdíját, idén pedig a Magamról többet verseskötetével ismét a Libri irodalmi díj 10 döntőse között versenyez. A kötetről tavaly beszélgettünk a szerzővel, aki többek között lírai hangjának újrafelfedezéséről és ezt ösztönző tapasztalatairól: betegségéről és apává válásáról, nagysikerű Vera című regényéről, valamint most kibontakozó gyermekverseiről és jövőbeli terveiről is mesélt az Összekötve hallgatóinak.

Mesék Minden Mennyiségben: Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat

Mesék Minden Mennyiségben: Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat

March 26, 2021

Hogyan beszéljünk a történelemről gyerekeknek és a fiataloknak, milyen történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek és képregények vannak jelenleg a piacon? Milyen történelmi könyveket olvastunk mi gyerekkorunkban, és mi jellemző a maiakra? Ez és még sok minden más szóba került a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében, amelyben Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Lőrinc László történelemtanárral beszélgetett, aki nem mellesleg a 25 szelfi-sorozat szerzője is.

 

Miért olvasunk történelmi tárgyú könyveket? Kikapcsolódásként vagy azért, mert ismereteket akarunk szerezni? Milyen történelmi könyveket olvasott a mai harmincas-negyvenes-ötvenes generáció, és milyen kiadványok közül válogathatnak a mai gyerekek? Az MMM-podcast új adásában egy képzeletbeli időutazáson vettünk részt, és történelmi regényekről, non-fictionről, képregényekről beszélgettünk. Szóba került az Egri csillagok és az Anjouk-sorozat, beszéltünk a berlini falról és az ókoriakról, meg arról is, vajon miről készítettek volna szelfit őseink. Utóbbi téma nem véletlen, hiszen mostani beszélgetőtársunk Lőrinc László történelemtanár, a 25 szelfi az Árpád-korból és a 25 szelfi a török korból című kötetek szerzője. Mivel az adásban rengeteg cím elhangzott, ezért a bejegyzés végén listába szedtük őket.

 

Gárdonyi Géza: Egri csillagok, A láthatatlan ember

Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Mikszáth: Beszterce ostroma, Új Zrínyiász, Akli Miklós

Joseph Heller: Képzeljétek el, Isten tudja

Wéber Anikó: Az ellenállók vezére

Mészöly Ágnes: A királyné violája

Eric Walters és Kathy Kacer: Nagyapa hegedűje

Luca Cognolato és Silvia Del Francia: A láthatatlan hős

Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Gianni Rodari: Jácint úrfi a füllentők birodalmában

Marjane Satrapi: Persepolis

Petr Sís: A fal

Zágoni Balázs: A Gömb

Art Spiegelman: Maus

Bíró Szabolcs: Anjouk-sorozat

Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei

Frank Schwieger: Zeusz és bandája, Caesar és bandája, Odin és bandája

Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból, 25 szelfi a török korból

Philip Matyszak: Antik Róma napi öt denariusból

Marta Breen és Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története

Monica Hesse: A kék kabátos lány

Földes Péter: Mókuli

Kötelező: Édes Anna Szécsi Noémivel

Kötelező: Édes Anna Szécsi Noémivel

March 19, 2021

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? 

A sorozatban a kötelező olvasmányokról beszélgetünk írókkal, rendezőkkel, színészekkel, akiknek életében és munkásságában fontos szerepet játszott az adott mű, amivel a legtöbben az iskolapadban találkoztunk.

Ha a középiskolai "Édes Anna-élményem" után kutatok, akkor egy kettős gyilkosság krimibe illő izgalmát és borzalmát találom. Tizenévesen ez ragadott meg a leginkább a történetből. Nem egészen voltam tisztában a történelmi korral, amiben a történet játszódik, nem ismertem eléggé Kosztolányit, hogy érteni véljem a regény jelentőségét az életműben és nem érintett meg az átlagosnál jobban Édes Anna sorsa sem. 

Felnőtt fejjel olvasva megrendített és túlzás nélkül az egyik legkedvencebb kötelezőmmé vált az Édes Anna. A cselédsors, az emberi és szexuális kiszolgáltatottság, a remény, amivel ezek a 14-16 éves lányok a fővárosba érkeznek, az ember teljes mértékben eszközként való kezelése és kizsigerelése, és a rengeteg elnyomás, ami a legvégén egy kettős gyilkosságba torkollik mindannyiunk fontos olvasmánya (kell, hogy legyen). Kosztolányi Édes Annájáról Szécsi Noémivel beszélgettünk.

Závada Pál: Ilyen nem létezett más a két háború közötti Magyarország történelmében [Összekötve]

Závada Pál: Ilyen nem létezett más a két háború közötti Magyarország történelmében [Összekötve]

March 17, 2021

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Weiss család életét és megpróbáltatásait dolgozza fel a 2020-ban Libri irodalmi díjra jelölt kötet. A főszereplő családról, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, az történetírói felelősségről és saját családi kötődéséről is beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve műsorában.

Aszalós Réka: Csendes gyilkos a biodiverzitás veszteség [Összekötve]

Aszalós Réka: Csendes gyilkos a biodiverzitás veszteség [Összekötve]

March 12, 2021

Hónapok óta saját bőrünkön tapasztaljuk a koronavírus pusztító hatásait. A járvány azonban korántsem független a bolygónkon végbemenő drámai változásoktól. Az egészségügyi és gazdasági válság, a biodiverzitás pusztulása, a klímaválság mind összefüggő folyamatok. A planetáris egészséget meghatározó tényezőkről, a globalizáció következményeiről, jövőnk érdekében meghozandó változásokról Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóintézet munkatársával beszélgettünk az Összekötve műsorában.

Darvasi László: A szépség az mindig egyfajta halálos betegség is [Összekötve]

Darvasi László: A szépség az mindig egyfajta halálos betegség is [Összekötve]

March 10, 2021

Darvasi László Magyar sellő című regénye a 2019-es év tíz legjobb kortárs magyar irodalmi alkotásainak egyike, a 2020-as Libri irodalmi díj döntőse lett. A szerzővel a Magyar sellő című regény kapcsán a szépség szerepéről, a hatalom és egyén viszonyáról, a saját nyelv megtalálásáról és természetesen a karanténban töltött mindennapokról beszélgettünk az Összekötve műsorában.

10 perc Könyves

10 perc Könyves

March 10, 2021

Mi volt a hónap legérdekesebb témája, könyve, adaptációja - 10 perces összefoglaló az elmúlt hetek könyves híreiről a Könyves Magazin szerkesztőségétől, a Civil Rádióval együttműködésben.

Orvos-Tóth Noémi: A trauma az a lélek földrengése [Összekötve]

Orvos-Tóth Noémi: A trauma az a lélek földrengése [Összekötve]

March 5, 2021

A Slow Art Day célja a lassabb, tudatosabb kultúrafogyasztás elterjesztése. 2020-ban a kezdeményezéshez számos múzeum, galéria és más kulturális intézmény csatlakozott: arra ösztönzik látogatóikat, hogy minél hosszabb időt töltsenek el egy-egy műalkotás befogadásával, értelmezésével. Ezen a napon nyílt volna meg a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítása, amely bemutatja, hogyan reagálnak a képzőművészek a globális világra, felgyorsult életünkre. A Ludwig Lounge-sorozatunkban a kiállításhoz és a Slow Art Day-hez kapcsolódóan Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, az Örökölt sors című sikerkönyv szerzőjével, a transzgenerációs traumák kutatójával beszélgettünk volna. Bár a járványügyi helyzet miatt a kiállítás nem nyílt meg, az eseményét online, Összekötve  című beszélgetéssorozatunk keretében megvalósítottuk. A sors fintora, hogy az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt, így a slow life mozgalom pszichológiája és a tudatos életmódváltás fontossága mellett, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

Podbean App

Play this podcast on Podbean App