AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER

1962 karácsonyán fejezte be első elbeszélését, A Bibliát Nádas Péter. Húsz éves volt, újságírótanonc, még előtte állt az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek megírása. A szöveg először 1965-ben jelent meg az Új Írásban. Nádas Péterrel diktatúráról, az alkotói folyamat indulásáról, erőszakról, Rákosi villájáról és egy megbánt elbeszélői nézőpontról beszélgettünk.

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. 

A hónap témája ezúttal a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár volt, amelyet október 14. és 17. között rendeztek meg a Várkert Bazárban. Valuska László arról beszélt, hogy 2011 óta csinálják a fesztivált és ez a hatodik vagy hetedik év, amikor ősszel is megtartják. A fesztiválnak szerinte az a vonzereje, hogy nagyon sok külföldi szerző érkezik, idén például Jón Kalman Stefánsson, Jennifer Teege és Irene Solá is ellátogatott a rendezvényre (ha lemaradtál, olvasd el tudósításainkat és ajánlóinkat itt). Szó esett a Margó-díjról is, amelyet idén Halász Rita nyert Mély levegő című könyvével.

A hónap könyve ezúttal Jennifer Teege Nagyapám engem agyonlőtt volna című kötete lett, amelyet szintén a Margón mutattak be. A félig nigériai, félig német származású szerző 38 évesen fedezte fel, hogy a nagyapja nem más, mint a szadizmusáról elhíresült náci lágerparancsnok, Amon Göth. Jennifer anyja, Monika Göth nevelőotthonba adta a kislányát, ezért ő mit sem tudott a családi múltról. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg, amelyről Sándor Annát kérdeztük (a bemutatóról ITT írtunk, interjúnk a szerzővel ITT olvasható).

A hónap adaptációja ezúttal A feleségem története volt. Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből Enyedi Ildikó készített nagyjátékfilmet (interjúnk ITT olvasható). Valuska László az adaptáció vegyes fogadtatásáról beszélt és arról, miért tartja nagyon európai filmnek. „Szerintem nagy érzelmeket mozgat meg, Enyedi Ildikó igazi nagyszabású rendező” – fogalmazta meg. 

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

A kötelező olvasmányokról mindenkinek van élménye és véleménye. Még akkor is, ha valaki történetesen nem olvasta el őket. A Könyves Magazin szerkesztőségi podcastjében most személyes élményeinken keresztül fedjük fel, nekünk milyen élményeink, emlékeink kötődnek a kötelező olvasmányokhoz – beszélünk kudarcokról, nagy felfedezésekről, irodalmi becsípődésekről. Ez a Kötelezők szubjektív.

Read the rest of this entry »

Kötelező: Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog

Závada Péter nem először nyúl Shakespeare szöveghez, az Ahogy tetszik után 2019-ben a Rómeó és Júliával dolgozott, ami Bodó Viktor rendezésében idén elnyerte a Színházi Kritikusok Céhe által odaítélt legjobb előadás díját. A szövegkönyvben szinte nem maradt eredeti Shakespeare mondat, de nem volt elég nyelvileg újragondolni a drámát, hanem a cselekményt 2021-ben is érvényessé kellett tenni. Az egyik legnagyobb kérdés Lőrinc atya szerepe volt, akinek felelőtlensége máig szinte érthetetlen, hiszen ő buzdítja a szerelmeseket az öngyilkosságra, a másik kérdés, hogy manapság létezik-e még ennyire naiv és nagy szerelem, ami végül tragédiához vezet. A két család rivalizálásának helyszíne egy Kertész utcai autómosó lett, Mercutio pedig saját démonaival, a drogokkal küzd. 

Az Austen-projekt: A mansfieldi kastély

Az Austen-projekt harmadik adásának témája Jane Austen legtöbb vitát kiváltó regénye, A mansfieldi kastély. A gazdag családnál nevelkedő szegény rokon lány, Fanny Price története elsőre olyan, mint egy klasszikus Hamupipőke mese. De ahogy a Büszkeség és balítélet vagy az Értelem és érzelem esetében, Austen ezúttal is ódzkodik a kliséktől, a fekete-fehér helyzetektől. A sokrétű szimbolikát és összetett karaktereket felvonultató regény itthon kevésbé ismert, holott már csak kultúrtörténeti hatását tekintve is egy nagyon izgalmas könyvről van szó: találkozhatunk vele Vladimir Nabokov írásaiban, visszaköszön a Harry Potter univerzumban, vagy épp Martin Scorsese életművében, akinek fontos inspirációs forrást jelentett az 1990-es Nagymenők című gengszterfilm forgatásakor.

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. 

Hitler, Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete. Karl Ove Knausgård sorozatának befejező részében nemcsak egy óriási Hitler-esszé van, hanem sokat ír arról, ami minket is érdekel: ezt a radikális őszinteséget hogyan fogadták a rokonok vagy a felesége. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

További cikkeink a témában:

Knausgård a saját családja és Hitler történetét írta meg egy kötetben (beleolvasó)

Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård

Az álmokat egyesével kell lerombolni (kritika)

Az Austen-projekt: Értelem és érzelem

Az Austen-projekt második adásának témája Austen egyik legismertebb, de nem feltétlenül a legolvasmányosabb regénye, az Értelem és érzelem. A történet fókusza, bár rengeteg szereplőt mozgat, mindvégig egy testvérpáron, Elinor és Marianne Dashwoodon van, akiket apjuk halála után az elszegényedés réme fenyeget, hacsak nem házasodnak jól. De mi alapján lehet jól választani? Mit tehetett annak idején egy nő, ha a család boldogulásának a terhe egyedül az ő vállát nyomta, és céljai eléréséhez vajon milyen eszközök álltak rendelkezésére? Volt-e helye a romantikus szerelemnek, és maga Austen a könyvében vajon mi mellett teszi le a voksát: az értelem vagy az érzelem mellett? Többek közt ezekre keresi a választ Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és a foci, apokalipszis [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. 

Mit érdemes tudni a Micsoda család! című mesekönyvről, amely szivárványcsaládok hétköznapjait mutatja be, és amelynek egyik forgalmazóját nemrég 250 000 forintra büntették? Mi derül ki Orbán Viktor, a foci és a politika viszonyáról a Győzelmi kényszer című foci-nézőpontú portrékönyvből? Mennyire sikerült jól a Netflix járványos, posztapokaliptikus képregényadaptációja, a Sweet Tooth? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a 10 perc Könyves legutóbbi adásában. 

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki  2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is.

Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják.

A podcastben a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést.