Könyves Magazin

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

A Last of Us nyomán könyvek segítségével beszélgettünk Sepsi Lászlóval gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről. Elővettük Mike Carey Kiéhezettek (2014) és Sepsi László Termőtestek (2021) című regényeit, valamint a gombakutató Merlin Sheldrake Az élet szövedéke (2022) című ismeretterjesztő munkáját. És persze nem maradt ki a David Attenborough-narrálta, zseniális részlet a BBC-s Bolygónk, a Föld-sorozatból, ami megismertette a nagyközönséggel a Cordyceps gombát és több fikciós mű (köztük a fenti regények és a Last of Us-játék) egyik fontos ihletője is lett.

És amiről például szó esett:

- Mi köze van a gombáknak a tündérekhez és a boszorkányokhoz Európában?

- Miben cáfolta meg azóta a tudomány a a BBC-s hangyás videót? És melyik az a tévedés, ami makacsul beenni látszik magát a popkulturális tudatba?

- Hogyan kapcsolja össze a gomba a pszichedelikus víziókat az autonóm akarat elvesztésének rémképével?

- Miért torzítja el a testet, és miért kiváló metafora a rendszertani besorolási nehézségeket okozó gomba a poszthumán világ ábrázolásában?

- Mi a szerepük a gyerekeknek a gombás horrorokban?

Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek?

Maja Lunde regénye, A méhek története három síkon fut, három főszereplővel: az első a modern méhkaptár kifejlesztésének, a második az elnéptelenedés szindróma felbukkanásának idején játszódik, a harmadik pedig a jövő disztópikusnak látszó Kínájába kalauzol, az Összeomlás utáni évtizedekbe. Beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről, jövőbeli pesszimista forgatókönyvekről beszélget Litkai Gergely vendégével, Bihaly Áron ökológussal, aki segít megérteni a méhek szerepét az életünkben.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

#0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely

#1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma

#2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus

#3: Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

 

Tényleg elveszi a mesterséges intelligencia az írók munkáját?

A mesterséges intelligencia térnyerése évtizedek óta izgatja az írók fantáziáját, egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy az MI rohamléptekkel válik a kiadói és könyvpiac valóságává. Megjelentek a chatbotok, amelyek egyelőre szöveggenerátoroknak tűnnek, de a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően valószínűleg idővel egyre kifinomultabbá válnak. De van-e félnivalójuk az íróknak, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának az írás folyamatában, és eláraszthatják-e a piacot a chatbotok által írt könyvek? (A beszélgetés meghallgatása előtt vagy után érdemes elolvasni Moskát Anita remek írását a Panodyssey-n.) A Könyves Magazin legújabb podcastjében a mesterséges intelligencia és a könyvpiac kapcsolódási pontjait kutatjuk, a beszélgetés legviccesebb részei viszont kétségtelenül azok, amikor megismerhetjük a ChatGPT válaszait arról, melyik a legfontosabb magyar regény vagy a legnépszerűbb magyar vers, kiderül, hogy Kertész Imre Nobel-díjas regénye a Kövesd a madárt, és választ kaptunk arra is, hogy Nádas Péternek vajon mennyi esélye van a Nobel-díjra.

Még Szabó Magda is félt Az őz című regényétől [A Szabó Magda-titok 3.]

„Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle." Folytatódik A Szabó Magda-titok.

Hogyan NE válasszunk háziállatot? Szily László válaszol!

Miért fontos döntés a széklet kutyaválasztásnor? Kicsi, nagy, lusta, aktív kutyát válasszunk? A 444 újságírója, aki már két kötetben ábrázolta, milyen valójában a gyereknevelés, most kicsi és nagy állatokról ír, meg a városról, amiben az emberek nem akarnak magányosan bolyongani, hanem társra vágynak. Szily László Idegtartás címen saját városi állattartós élményeiből kiindulva feltérképezte, miért és hogyan érdemes állatot tartani a városban. A törpemalacok trendjétől a tacskók lelki világán át a kutyafuttatók zárt közösségéig mindenről beszélgetünk a szerzővel. 

Miket olvasunk 2023-ban?

A kiadók már nagyban készítik elő azokat a könyveket, amelyeket majd 2023-ban olvasni fogunk. Legújabb podcastünkben színt vallottunk és elárultuk, hogy az eddig ismert címek közül melyeket várjuk a legjobban.

Egyedi Péter: Kiadni magad ijesztő dolog és önterápia is /a.dal.szöveg

Az Isten Háta Mögött és az Óriás után Mmamt névek indított szuperszemélyes zenei projektet Egyedi Péter, aki a Rájátszásban kortárs költőkkel dolgozott együtt. Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péterrel beszélgetünk.

Az a.dal.szöveg az NKA Hangfoglaló támogatásával készült.

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

Ősei, a Jablonczay, Gacsáry, Szabó család szövevényes, mitológiai haragokkal, sírig tartó szerelemmel, határfeszegetésekkel, viszonzatlan érzelmekkel, zsigerig hatoló félelmekkel teli történetét szálazta, bogozta ki Szabó Magda a Régimódi történetben. A Szabó Magda-titok című podcast legújabb adásában kitárgyaltuk a regényt.

Alkotótárs #4: Ha rapper lennék, meg tudnék rappelni és rapszöveget írni, akkor valószínűleg olyan szeretnék lenni, mint Gege.

Vajna Ádámot arra kértük, hogy hívja meg azt a művészt, aki hatással van rá és inspirálja az alkotói munkában. Így Gegével és Ádámmal arról beszélgettünk, hogy mi a különbség egy rapszöveg és egy vers között, milyen szerepet kell magukra ölteniük munka közben, ez a szerep mennyire hasonlít rájuk és mennyire jelent búvóhelyet számukra. Szó volt a magyar nyelvről és arról a játékról, ahogy ők használják azt, a saját hang megtalálásáról és megtartásáról és nem utolsó sorban az iróniáról, ami mindkettőjük szövegeinek fontos alkotóeleme.

2022 LEGJOBB KÖNYVEI: KIBESZÉLŐ

Az év vége a számvetés ideje, mi sem teszünk másként: novemberben húzunk egy vonalat és listába szedjük azokat a könyveket, amelyeket az adott évben a legemlékezetesebb, legizgalmasabb olvasmányok közé sorolunk. A lista elkészültét követően a Könyves stúdiójába vonultunk, és kitárgyaltuk a legjobb könyveket, szóba kerültek a jelenre leginkább reflektáló szépirodalmi kötetek, és még a személyes kedvenceinkről is beszélgettünk. Podcast.

AZ ÉV LEGJOBB KÖNYVEI:

50-41.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_50_41.html

40-31.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_40_31.html

30-21.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_30_21.html

20-11.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/ev_konyve_20_11.html

10-01.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/2022_legjobb_konyvei_10_1.html