Könyves Magazin

Budapesti nők // A karrierista nő #4

A századforduló környékén Európában és a tengerentúlon is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket, vagy adott éppen bátorítást fiatal lányok tömegeinek. Ő volt a New Woman, azaz az új nő, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak és engedélyeztek neki. Tanulni akart, képezni magát, boldogulni. Ezzel együtt pedig egyre több jogot is követelt magának – például ahhoz, hogy munkába álljon és pénzt keressen, akár olyan szakmákban is, ahol addig kizárólag férfiak tevékenykedtek.

Fónagy Zoltán történész, Svégel Fanni etnográfus és Szécsi Noémi író mesélnek a munkát vállalni kívánó nők karrierlehetőségeiről, és a korabeli társadalom reakcióiról.

Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Budapesti nők // Az úrinő #3

Az úrinő a maga idejében igazi fogalom volt. De kitől vagy mitől lett valaki úrinő? Milyen szabályoknak kellett eleget tennie, és milyen életpálya várt rá? Mit engedhetett meg magának, és mi volt az, amire még csak álmában sem gondolhatott? Egyáltalán: a múlt században az egyesített főváros utcáit járva, honnan lehetett tudni, hogy a szembejövő – úrinő?

 

Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész, Simonovics Ildikó művészettörténész-muzeológus és Szécsi Noémi író mesélnek az úrinőlét előnyeiről, kihívásairól és kötelezettségeiről.

Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. 

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Budapesti nők // A jó feleségek #2

Feleségnek és anyának lenni hosszú évszázadokon át a nők legfőbb kötelessége és - éppen ezért - célja is volt. Születésüktől fogva a feleség szerepre készítették fel őket: gyerekként erről szólt neveltetésük, hajadonként ez volt minden társasági esemény lényege, asszonyként az egész életük. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész és Szécsi Noémi író mesélnek arról, milyenek voltak a hajdani jó feleségek az épp csak megszülető, majd nagyvárosi hétköznapokat diktáló Budapesten.

Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. 

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Bugyiszabályok: a szexuális nevelés sokkal többről szól, mint a szex

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Lampion Könyvek együttműködésében jelent meg májusban az első magyar nyelvű kötet, a Minden gyerek kicsi kincs, ami a bugyiszabályokra tanítja a kicsiket és a felnőtteket. Hogy mik azok a bugyiszabályok és miért annyira fontosak, erről is beszélgettünk Gyurkó Szilviával és Palya Beával.

Disclaimer: technikai hiba miatt a 6-12. perc között az egyik mikrofon sajnos rosszul szólt, ezt nem tudtuk kijavítani – ezért elnézést kérünk. De hallgassátok, mert jó beszélgetés és fontos a téma!

Budapesti nők // Kik voltak azok a nők, akik 150 éve alakítják a fővárost? #1

Budapest a 19. század végén, a 20. század elején igazi világvárossá vált, és életét, arculatát, mindennapjait nagyban meghatározták női lakói – ami még akkor is igaz, ha egészen mostanáig híres közterületeit főként férfiakról nevezték el. De kik voltak azok a nők, akik az elmúlt 150 évben rajta hagyták kéznyomukat a magyar fővároson? Mit engedhetett meg magának például egy úrilány a századfordulón, kik voltak azok a nők, akik művészi pályára léphettek, és milyen pesti nyilvános tereken fordulhattak meg az igazi Édes Annák? A májusi Margó Irodalmi Fesztiválon élő közönség előtt beszélt a podcast két házigazdája, Ruff Orsolya és Szeder Kata.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Ezt senki nem mondta! EXTRA #1 Kiss Noémi "Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya"

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!
Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.

Két évad között a sorozat EXTRA epizódokkal jelentkezik. Az első Extrában Kiss Noémivel élőben a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon készült beszélgetés.

Erről lesz szó:

• az Ikeranya fogadtatása
• a hit és a szülés kapcsolata
• a női írás egyik alapszimbóluma
• Kiss látogatása Pannonhalmára
• a segítség, amit a kórházban kapott
• ikerszülőség
• nehezített teherbeesés
• valamint a női írók támogató kapcsolata

Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. 

Zene: Wata

Arculat: Bárdy Anna

Nemzeti szuverenitást a gyomrokba! Hová tűnt a magyar konyha?

A kor egyik legfontosabb influenszere, Jókai Mór vette a bátorságot, hogy újságcikkben listázza a Nemzeti eledeleinket. Mondjuk bátorságáról árulkodik, hogy 1862-ben mindezt Kakas Márton álnéven tette meg. A Telex gasztroújságírója, Ács Bori pár éve rátalált erre az étellistára, és szisztematikusan elkészítette ezeket, ebből állt össze az Elfeledett magyar konyha - A legfontosabb magyar ételek Jókai Mór szerint című kultúr- és gasztrotörténeti szakácskönyv. A nemzeti szuverenitás minden bizonnyal a legfontosabb kérdés az elmúlt években, ezért a szerző rögtön a gyomorban akar rendet rakni: mi magyar és hogy nem az? A Jókai-listán szerepel egy csomó ismerős étel, persze más néven, de a Kolozsvári töltött káposzta, a halászlé és a nyögvenyelő is megtalálható benne, vagyis minden olyan étel, ami miatt az elmúlt harminc év az árokásosról szól. Ács Bori árokbetemetéspárti újságíró, megadja az igazságát a sózott citromnak és a lucskos káposztának is. 

Margó x Bridge Budapest #1 - Gazsi Zoltán, Iglódi Csaba, Pistyur Veronika, Valuska László

A Margó és a Bridge Budapest első Üzleti Könyvreggelije. 

Emberi történetekből épít hidat a Bridge Budapest és a Margó Irodalmi Fesztivál, melynek alappilléreit a történetek adják. A könyvek hozzák az emberi történeteket, amelyek aztán hatnak a vezetői történetekre, döntésekre is az olvasás révén.

Az első könyvreggelin két elsőkötetes üzleti szereplő: Iglódi Csaba (Only CEO Klub - alapító) és Gazsi Zoltán (Eisberg - ügyvezető) beszélgettek Pistyur Veronikával (Bridge Budapest) és Valuska Lászlóval (Margó) az olvasás és a vezetői szerep kapcsolódásáról Margaret Fuller idézete mentén: "Today's readers, tomorrow's leaders" ("A ma olvasói, a holnap vezetői"), valamint sorsfordító könyvekről, az írás szépségéről és nehézségeiről, sok-sok könyvajánlóval és személyes könyves élményeikkel.

Folytatjuk! 

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Sokat tudunk a természetről, ami épp arra elég, hogy megállapítsuk, milyen kevés ez. Korábban a természetről szerzett tudásunk része volt a mindennapjainknak: ismertük az állatok és a növények nevét, hogy utóbbiak mire jók, mijük ízletes. Mára kívül rekedtünk egy rendszeren, aminek pedig nagyon is részesei vagyunk. Jordán Ferenc Az ember vége, a természet esélye című könyvében azt feszegeti, mennyire kerültünk távol a természettől, és ez mennyiben érinti a saját esélyeinket. Mennyiben jó, ha a természet érdekében vagy ellenében beavatkozunk egy rendszerbe, aminek összefüggéseit is csak nagy vonalakban értjük? A beavatkozások tovagyűrűző hatásait pedig gyakran még utólag is nehezen fogjuk fel.

 

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

A népszerű televíziós riporter és műsorvezető első könyve Engedd el! címmel jelent meg. Péterfi Judit a Tavaszi Margó vendége lesz, előtte podcastben beszélgettünk a kötetről, megküzdésektől és önismeretről.

 

Péterfi Judit Engedd el! – Szabadulás a lelki terhek fogságából című könyvében az életútját veszi végig szakmai és magánéleti szempontból, miután kemény földbe állásokat követően emberek sora tanácsolta neki: „Engedd el!”. A tanács nem vált be, azt ugyanis senki sem tudta, mégis hogyan kéne ezt csinálni: „Akarva, de nem görcsösen? Meditálva, fehér gyertya füstjében? Az El Caminót járva hátrafelé?”

 

Miközben a válasz után nyomozott, Péterfi hét interjút is készített, amiket az önreflektív szakaszokhoz tematikusan kapcsolódva szintén megtalálunk a kötetben. Akikkel a szerző beszélgetett elengedésről, tanulásról és az önfejlesztés kultúrájáról: Feldmár András, Dudits Dénes, Soma Mamagésa, Iványi Gábor, Máté Gábor, Csernus Imre, Daubner Béla.