Könyves Magazin

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

Filmes csapat érkezik a Börzsönybe leforgatni a Második eljövetel című filmet, aminek van egy bibliai olvasata is, de alapvetően arról szól, hogy a városiak elfoglalják és kisajátítják a vidéket. Gerőcs Péter új regényében a forgatócsapattal érkező werkfilmesek nézőpontját veszik fel, akik közelről követik az eseményeket, mindent látnak. A rétegzett regény egy forgatásról szól, amiben forog egy film és egy werkfilm. A podcastban a Werkfilm című regényt jegyző Gerőcs Péterrel vidék-város ellentétről, a filmezés és írás világteremtő erejéről és különböző nyelvi regiszterekről beszélgettünk.

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Egy gyerekkori  fényképpel indul Fehér Renátó Torkolatcsönd című új verseskötete, amely rendhagyó módon azt mutatja meg, milyen nehéz megszólalni: személyesen vagy egy társadalmi csoport tagjaként. Testi és közéleti diszfunkciókon keresztül épül a verseskötet, ami arra a kortárs problémára reflektál, hogy az identitáspolitikák és a digitális tér mindent ellepő zajában hogyan szólal meg az Én. Már amennyiben hallhatóvá válik. Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük Fehér Renátót.

 

Jászberényi Sándor 10 évnyi háborúja

Tíz év háború címmel jelent meg az író és újságíró Jászberényi Sándor új könyve, ami egyszerre fotóalbum és elbeszéléskötet, lenyomata a minket körülvevő háborús világnak. A konfliktus zónákban dolgozó újságíró tudósított Egyiptomból, Nigériából, Szíriából, Irakból, Izraelből, Palesztinából és Ukrajnából is, ráadásul szakmája komoly hatást gyakorolt prózájára is. A podcastban beszélgettünk arról, hogyan találkozott először a háborúval, milyen idegennek lenni más kultúrákban, van-e olyan téma, amit nem tud lefényképezni és arról, hogyan lehet az embertelenséget feldolgozni. 

A beszélgetést a Kairó-Budapest tengelyen rögzítettük online, ezért a technikának ki voltunk szolgáltatva.

Vigh Bori: Sokan azt gondolják, hippik vagyunk, pedig a digitális nomádok az egyik legtudatosabb csoport

Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Social média menedzserként dolgozott egy irodában, amikor egy nap úgy döntött, elindul. Ázsiától Amerikáig bejárta a világ ismert és ismeretlen szegleteit, tapasztalatairól pedig Backpacker Bori néven írt blogot, ami hamarosan az ország egyik legnépszerűbb utazóblogja lett. 2016-ban jelent meg Hogyan menjünk világgá című könyve, amiben a hasznos információk mellett életszemléletet átad. Az elmúlt években mentorprogramot is indított azoknak, akik elköteleznék magukat a digitális nomád életmód mellett, ami szerinte egyáltalán nem olyan habkönnyű, mint ahogy az Insta-fotók alapján tűnik.

A kis Nicolas világa maga a jólfésült káosz [Bookline Kids]

A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.

AZ ELSŐ: BEREMÉNYI GÉZA

Vidékről költözött a bölcsészkarra, amikor az első novellája eljutott a Magvetőbe, majd ő is egy páternoszterrel Kardos Györgyhöz, a kiadó igazgatójához, az Államvédelmi Hatóság korábbi alezredeséhez. 1970-ben jelent meg Bereményi Géza első, A svéd király című novelláskötete, ami után megtagadta az irodalmat. Pár hétre rá megismerkedett a rajztanár Cseh Tamással, akinek dalszövegeket kezdett írni. A Magyar Copperfieldért Libri irodalmi díjat kapott Bereményi, aki Az első című podcastunkban mesél arról, milyen volt egyetemistaként elindulni a pályán, miért tartja árulásnak az első kötete megjelenését, és hogy Kardos György mit csinált hajnali 4-kor a fürdőkádban. AZ ELSŐ című podcast vendége Bereményi Géza, a téma: A svéd király.

Hallgasd meg az előző epizódokat is:

AZ ELSŐ: TOMPA ANDREA

AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás.

Palya Bea Prima- és kétszeres Artisjus-díjas népdalénekes, előadóművész. Magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, hatással volt rá a szefárd és indiai népek zenéje is. A néprajzszak elvégzése után kezdett szóló karrierbe, megjárta Hollandiát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, kétszer turnézott Japánban és fellépett például a New York-i Carnegie Hallban is. Az elmúlt években egyre tudatosabban foglalkozik a testi-lelki önfejlesztéssel és a kreatív alkotó munkával, a megszerzett tudását pedig workshopokban igyekszik továbbadni.

A háború új réteget adott a gyerekregénynek - Ruff Orsolya: Volt egy ház

A lányának írt történetekkel kezdte (Zöld Macska-trilógia) írói pályafutását Ruff Orsolya, aki jó sok éve a Könyves Magazin szerkesztője. A Volt egy ház című meseregénye tavaly jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, márciusban a Szívünk rajta programjában a hónap könyvének választották. Ruff Orsolyával podcastunkban beszélgettünk meghatározó, gyerekkori olvasmányokról, a háborúról, ami új jelentésrétegekkel tágította a regényét, Karig Sáráról, aki hatással volt az egyik szereplőre és női szerepmintákról. 

A több szálon futó történet középpontjában egy 12 éves kislány próbálja meg menedzselni a gyásszal küzdő édesapját és testvéreit, igyekszik gyerek lenni akkor, amikor felnőttnek kellene. Emmáék új házba költöznek, ami olyan titokzatos, hogy bármelyik angolszász regény megirigyelné: a ház nemcsak egy funkciókat ellátó épület, hanem a végtelen történetek tárháza, amelyben egymásra rakódnak az ott élők történetei. A Volt egy ház már ezekért is különleges olvasmány, de ahogy Emma nagymamája feltűnik a regényben levelek, naplóbejegyzések formájában, teljesen új kontextusok születnek: hogyan találkoznak a generációk, hogyan kaphat egy hagyományosan nagymama szerepben elképzelt nő saját történetet, akinek például a háborút is túl kellett élnie?

Műsorvezető: Valuska László

Dr. Gyurkó Szilvia: A háború miatt komplett gyerekgenerációk veszítették el a jogukat, hogy gyerekek lehessenek

Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a gyermekjogok egyik legelismertebb hazai szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. A beszélgetésnek tragikus aktualitása is lett, így az orosz-ukrán háború tükrében beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen konfliktus a gyerekjogok szempontjából. Mi jelent traumát a gyerekeknek, és hogyan lehet jól segíteni? A podcastben szó esett még jó válásról, arról, hogy kell-e szeretni a gyerekeket ahhoz, hogy valakinek fontosak legyenek a gyerekjogok, és arról is, hogyan lehet vezetőként a háttérbe vonulni, és átadni a stafétát a következő generációnak.

Ki kapja az Oscar-díjat? A Dűne, Elena Ferrante és Murakami Haruki is vitatéma

Vasárnapról hétfőre virradóra újra átadják az Oscar-díjakat. Az Amerikai Filmakadémia kiválasztotta az öt legjobb adaptációból készült forgatókönyvet: CODA, Drive My Car (Vezess helyettem!), Dune (Dűne - cikkünk a filmről és a képregényről), The Lost Daughter (Az elveszett lány - cikkünk), The Power of the Dog (A kutya karmai között - cikkünk). Megnéztük a filmeket, hogy podcastunkban megbeszéljük, melyik milyen volt, sőt pontoztunk és vitatkoztunk, míg végül eldöntöttük, szerintünk ki nyeri majd március 28-án az arany szobrocskát, ahogy ezt mondani szokás.