Könyves Magazin

Joós Andrea: Ami nekünk könnyen megy, ott van a szuperképességünk [Túl a plafonon]

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

Az igazi munka csak az lehet, amiért jól meg kell szenvedni? Nem éppen - legalábbis Joós Andrea szerint nem, pedig ha valaki, ő aztán rengeteg mindent csinál. Biológia-környezettanszakos tanárként tehetséggondozásban dolgozik, létrehozta az élménybiológia nevű tudománynépszerűsítő felületet, műsorokat vezet tévében, rádióban, podcasten, és népi motívumokkal díszített szervszínezőket rajzol felnőtteknek - ezekről itt olvashatsz. Saját szuperejének azt tartja, hogy nagyon jól tudja ráirányítani a figyelmet számára fontos ügyekre, témákra, legyenek azok biológiai ismeretek vagy tudományos innovációk, a gyerekek iskolai igényei vagy egy új, 21. századi tanárkép.

A lelkesedése, lendülete és energiája ragadós, ez átütött a beszélgetésünkön is, amikor szóba került, milyen agyi folyamatokat indít el a színezés, mi történik, ha bocsánatot kér egy tanár, milyen animáció elevenedik meg a hűtő falán, de arról is, mit lehet tenni, ha a trónfosztott tudós bunkó, a jól kommunikáló politikus vagy híresség pedig butaságokat mond az oltásról.

Túl a plafonon: úttörő női hősök az új podcastunk vendégei

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

Klímakatasztrófa és zombiapokalipszis [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk.

 

Az év vége az egyik legmozgalmasabb időszak a könyvpiaci szereplők számára, de izgalmas nekünk is, mert ekkor állítjuk össze 50 tételes ÉV KÖNYVE listánkat az idén megjelent kötetekből. A hangsúlyozottan szubjektív listán regények, verseskötetek és számos non-fiction mű is szerepel. A hónap témájaként a válogatás szempontjairól, az idei könyves élményekről beszélgettünk.

A hónap könyvének Andri Snær Magnason Időről és vízről című könyvét választottuk, ami az irodalom és a történetmondás eszközeivel teszi feldolgozhatóbbá a klímaváltozásról szóló adatok mögötti valóságot. 

A hónap adaptációja ezúttal egy színházi darab lett, Térey János zombiapokalipszése, a Káli holtak Dömötör András rendezésében a Katona József Színházban. 

Itt vannak 2021 év legjobb könyvei

A múlt héten jelent meg a 2021 legjobb könyveit bemutató év végi ötvenes listánk: a hosszú évek óta készülő listázással azt szeretnénk bemutatni, mi történt a hazai könyvkiadásban. Verseskötetek, regények, novelláskötetek és tényirodalmi művek sorakoznak egymás után. A szerkesztőség összeült, hogy személyesebben mutassa be, hogyan olvastunk idén. A legjobb tízzel külön foglalkozunk, de végigszáguldunk néhány fontos alkotáson is a lista többi részéről. Ha csak egy órátok van képbe kerülni az idei legjobb olvasmányokról, akkor hallgassátok!

(A TELJES LISTA: 50-41., 40-31., 30-21., 20-11., 10-1.)

Kiégés: együttéljünk vele vagy küzdjünk ellene?

Hogyan lehet felismerni a kiégést, mik a legfőbb tünetei? Mi változott meg a társadalomban, ami miatt ennyire sokan élnek folytonos túlhajszoltságban? Kell-e küzdeni a kiégés kultúrája ellen vagy meg kell tanulni együtt élni vele? A Könyves Magazin legfrissebb podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán beszéltük át a témát.

A WHO két évvel ezelőtt hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, definíciójuk szerint egy olyan szindrómáról van szó, amit a krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően. Az önkizsigerelés és a túlhajszoltság okozta fásult, energiahiányos állapot ma rengeteg embert érint és részben ez az oka számos más társadalmi problémának, köztük a közösségi hálók felbomlásának, az elmagányosodásnak vagy a gyerekvállalási kedv csökkenésének. Anne Helen Petersen új könyvében annak járt utána, hogy a milleniálokat miért sújtja jobban a kiégés problémája, és miért van szükség rendszerszintű változásokra ahhoz, hogy ezt a korunkra jellemző népbetegséget visszaszorítsuk. Podcastünkben személyes példákon és tapasztaltokon keresztül vitattuk meg a témát, elmeséltük, hogy nálunk hogyan szokott jelentkezni a kiégés, mik a hatásai és hogyan szoktunk megküzdeni vele. Kitértünk arra is, hogy a munka és a magánélet hogyan folyik át egymásba mostanában, hogy milyen gyerekkori előzményei lehetnek a kiégésnek, és hogy a járvány hogyan befolyásolta a munkával töltött órák számát. 

Az Austen-projekt: Emma

A Jane Austen életművet feldolgozó sorozatunk ötödik beszélgetésének témája az Emma, kritikusai szerint Austen legkidolgozottabb, legösszetettebb regénye. Machinációk, manipulációk, félreértések, előítéletek, valamint ezek megdőlése és kisiklása jellemzi a könyvet, aminek eszes, de elbizakodott címszereplője, a kifejezetten jó módban élő, 21 éves Emma Woodhouse a többi Austen-hősnőtől eltérően egyáltalán nem szándékozik férjhez menni.  Mivel meggyőződése, hogy sikeresen eligazodik az emberi érzelmek útvesztőiben, a legfőbb szórakozása az, hogy másokat viszont összeboronáljon. Saját értékítéletébe vetett vak hittel tép szét és csomóz össze emberi sorsokat, és csak idővel döbben rá, hogy nemcsak mások, de a saját érzelmeit sem ismeri igazán. 

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk.

Kollár-Klemencz László című új regényét választottuk a hónap könyvének, ami az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron mutatkozott be. Az Öreg Banda egyszerre család- és zeneregény, egyúttal pedig Újhartyán fiktív krónikája is, aminek alapját gyerekkori emlékek, családi anekdoták, legendák, fikciók és dokumentumok adják.

Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van címmel megjelent könyve kapcsán a kiégésről, túlhajszoltságról beszélgettünk, ami ma már gyakorlatilag népbetegségnek számít, olyannyira, hogy a WHO 2019 májusában hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Peterson a könyvében a milleniálok problémái felől közelít, de sokszor leírja, hogy a kiégés nemcsak őket, hanem szinte mindenkit érint.

November 1-jén volt 25 éve, hogy bemutatták Baz Luhrmann rendhagyó Rómeó és Júlia feldolgozását, úgyhogy ebből az alkalomból újra megnéztük a filmet, kíváncsian arra, vajon miként öregedett a Romeo + Juliet.

 

AZ ELSŐ: TOMPA ANDREA

A Libri irodalmi díjas Tompa Andrea első regénye 2010-ben jelent meg A hóhér háza címen. Egy éven át írta a rendszerváltás előtti Kolozsváron játszódó regényt, amelynek főszereplője, T. A. a román diktatúrában néz szembe családja sorsával és felnövéstörténetével. Hosszú mondatokról, hóhérokról, Magyarországra költözésről, diktatúráról beszélgettünk Tompa Andreával, aki azt is elmesélte, hogyan kapcsolódik első regényéhez a 2020-ban megjelent Haza című könyve.

Hallgasd meg az előző epizódokat is:

AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

 

Kötelező: Ottlik Géza egész életében az Iskola a határont írta

Ottlik Gézáról sokan azt tartják, hogy mindig az Iskola a határont írta, az összes szövege ennek a mára kultikussá vált regénynek a leágazása. Sokak a katonaéveik alatt forgatták, szinte mint Bibliát, Ottlik figurája és a regény számos író életére és alkotói munkájára volt fontos hatással. Ottlik matematikus volt, akinek elemi kérdése volt, hogy a valóság titkos szerkezetét nyelvileg meg lehet-e ragadni, sok minden mellett erről is szól az Iskola a határon. A regényről Németh Gáborral beszélgettem. 

Az Austen-projekt: A klastrom titka

A klastrom titka egyszerre fejlődésregény és szatíra, egyúttal Jane Austen egyik legvitriolosabb és legszórakoztatóbb műve. Hősnője egy antihős, legalábbis abban az értelemben, ahogy a regények általában megjelenítik a hősnőket, ő mégis a regények szűrőjén keresztül szemléli a világot.

Bár már 1803-ban befejezte, végül csak Jane Austen halála után, 1817-ben jelenhetett meg A klastrom titka, amely az író talán egyik legszemélyesebb könyve. A nyüzsgő fürdővárosban, Bath-ban és a gótikus jegyeket magán viselő northangeri kastélyban játszódó történet 17 éves hőse, Catherine Morland folyamatosan a félreértések csapdájában vergődik, melyek nagy részét saját maga gerjesztette. De mi baj lehet abból, ha életvezetési útmutatóként tekintünk egy regényre, hogyan viszonyul Austen azokhoz a karaktereihez, akik nem szeretnek olvasni, és vajon ki lehet az egész Austen-univerzum egyik legellenszenvesebb karaktere? Az Austen-projekt negyedik adásából kiderül ez is.