Könyves Magazin

Jászberényi Sándor 10 évnyi háborúja

Tíz év háború címmel jelent meg az író és újságíró Jászberényi Sándor új könyve, ami egyszerre fotóalbum és elbeszéléskötet, lenyomata a minket körülvevő háborús világnak. A konfliktus zónákban dolgozó újságíró tudósított Egyiptomból, Nigériából, Szíriából, Irakból, Izraelből, Palesztinából és Ukrajnából is, ráadásul szakmája komoly hatást gyakorolt prózájára is. A podcastban beszélgettünk arról, hogyan találkozott először a háborúval, milyen idegennek lenni más kultúrákban, van-e olyan téma, amit nem tud lefényképezni és arról, hogyan lehet az embertelenséget feldolgozni. 

A beszélgetést a Kairó-Budapest tengelyen rögzítettük online, ezért a technikának ki voltunk szolgáltatva.

Vigh Bori: Sokan azt gondolják, hippik vagyunk, pedig a digitális nomádok az egyik legtudatosabb csoport

Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Social média menedzserként dolgozott egy irodában, amikor egy nap úgy döntött, elindul. Ázsiától Amerikáig bejárta a világ ismert és ismeretlen szegleteit, tapasztalatairól pedig Backpacker Bori néven írt blogot, ami hamarosan az ország egyik legnépszerűbb utazóblogja lett. 2016-ban jelent meg Hogyan menjünk világgá című könyve, amiben a hasznos információk mellett életszemléletet átad. Az elmúlt években mentorprogramot is indított azoknak, akik elköteleznék magukat a digitális nomád életmód mellett, ami szerinte egyáltalán nem olyan habkönnyű, mint ahogy az Insta-fotók alapján tűnik.

A kis Nicolas világa maga a jólfésült káosz [Bookline Kids]

A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.

AZ ELSŐ: BEREMÉNYI GÉZA

Vidékről költözött a bölcsészkarra, amikor az első novellája eljutott a Magvetőbe, majd ő is egy páternoszterrel Kardos Györgyhöz, a kiadó igazgatójához, az Államvédelmi Hatóság korábbi alezredeséhez. 1970-ben jelent meg Bereményi Géza első, A svéd király című novelláskötete, ami után megtagadta az irodalmat. Pár hétre rá megismerkedett a rajztanár Cseh Tamással, akinek dalszövegeket kezdett írni. A Magyar Copperfieldért Libri irodalmi díjat kapott Bereményi, aki Az első című podcastunkban mesél arról, milyen volt egyetemistaként elindulni a pályán, miért tartja árulásnak az első kötete megjelenését, és hogy Kardos György mit csinált hajnali 4-kor a fürdőkádban. AZ ELSŐ című podcast vendége Bereményi Géza, a téma: A svéd király.

Hallgasd meg az előző epizódokat is:

AZ ELSŐ: TOMPA ANDREA

AZ ELSŐ: NÁDAS PÉTER

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás.

Palya Bea Prima- és kétszeres Artisjus-díjas népdalénekes, előadóművész. Magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, hatással volt rá a szefárd és indiai népek zenéje is. A néprajzszak elvégzése után kezdett szóló karrierbe, megjárta Hollandiát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, kétszer turnézott Japánban és fellépett például a New York-i Carnegie Hallban is. Az elmúlt években egyre tudatosabban foglalkozik a testi-lelki önfejlesztéssel és a kreatív alkotó munkával, a megszerzett tudását pedig workshopokban igyekszik továbbadni.

A háború új réteget adott a gyerekregénynek - Ruff Orsolya: Volt egy ház

A lányának írt történetekkel kezdte (Zöld Macska-trilógia) írói pályafutását Ruff Orsolya, aki jó sok éve a Könyves Magazin szerkesztője. A Volt egy ház című meseregénye tavaly jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, márciusban a Szívünk rajta programjában a hónap könyvének választották. Ruff Orsolyával podcastunkban beszélgettünk meghatározó, gyerekkori olvasmányokról, a háborúról, ami új jelentésrétegekkel tágította a regényét, Karig Sáráról, aki hatással volt az egyik szereplőre és női szerepmintákról. 

A több szálon futó történet középpontjában egy 12 éves kislány próbálja meg menedzselni a gyásszal küzdő édesapját és testvéreit, igyekszik gyerek lenni akkor, amikor felnőttnek kellene. Emmáék új házba költöznek, ami olyan titokzatos, hogy bármelyik angolszász regény megirigyelné: a ház nemcsak egy funkciókat ellátó épület, hanem a végtelen történetek tárháza, amelyben egymásra rakódnak az ott élők történetei. A Volt egy ház már ezekért is különleges olvasmány, de ahogy Emma nagymamája feltűnik a regényben levelek, naplóbejegyzések formájában, teljesen új kontextusok születnek: hogyan találkoznak a generációk, hogyan kaphat egy hagyományosan nagymama szerepben elképzelt nő saját történetet, akinek például a háborút is túl kellett élnie?

Műsorvezető: Valuska László

Dr. Gyurkó Szilvia: A háború miatt komplett gyerekgenerációk veszítették el a jogukat, hogy gyerekek lehessenek

Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a gyermekjogok egyik legelismertebb hazai szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. A beszélgetésnek tragikus aktualitása is lett, így az orosz-ukrán háború tükrében beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen konfliktus a gyerekjogok szempontjából. Mi jelent traumát a gyerekeknek, és hogyan lehet jól segíteni? A podcastben szó esett még jó válásról, arról, hogy kell-e szeretni a gyerekeket ahhoz, hogy valakinek fontosak legyenek a gyerekjogok, és arról is, hogyan lehet vezetőként a háttérbe vonulni, és átadni a stafétát a következő generációnak.

Ki kapja az Oscar-díjat? A Dűne, Elena Ferrante és Murakami Haruki is vitatéma

Vasárnapról hétfőre virradóra újra átadják az Oscar-díjakat. Az Amerikai Filmakadémia kiválasztotta az öt legjobb adaptációból készült forgatókönyvet: CODA, Drive My Car (Vezess helyettem!), Dune (Dűne - cikkünk a filmről és a képregényről), The Lost Daughter (Az elveszett lány - cikkünk), The Power of the Dog (A kutya karmai között - cikkünk). Megnéztük a filmeket, hogy podcastunkban megbeszéljük, melyik milyen volt, sőt pontoztunk és vitatkoztunk, míg végül eldöntöttük, szerintünk ki nyeri majd március 28-án az arany szobrocskát, ahogy ezt mondani szokás.

Ki az a Putyin? A KGB-től az ukrajnai háborúig - Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel

A jogot tanult, KGB-ben edződött Vlagyimir Putyin az NDK-ban töltötte a nyolcvanas éveket, majd miután átélte a nagy világhatalom, a Szovjetunió szétesését, lassan politikai pályára állt, és az autokrata államhatalmat is KGB-s eszközökkel építette fel. A robbantás és a háború már hatalomra kerülését is meghatározta. Teljhatalmú elnökként kisajátította és újraírta az orosz-ukrán történelmet, aminek következményeként nácítlanításról beszél egy ország esetében, amely szerinte nem is létezik. 

Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről.

A beszélgetést Szeder Kata és Valuska László vezeti.

Tampon, erőszak, világsiker: a Keresztapa 50 éves

A tamponos szájú Marlon Brandóról, a lófejről, Luca Brasiról vagy  visszautasíthatatlan ajánlatról mindenki ismeri a világ legjobb filmjét, ami holtversenyben tényleg az első helyen áll az IMDb listáján. Francis Ford Coppola olyan maffiafilmet rendezett, hogy műfajt teremtett vele. A trilógia mellett ritkán beszélünk a regényről, pedig 20 millió feletti példányszámban ment el, 67 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját, és még megjelenése előtt eladták a megfilmesítési jogait. 

Az olasz bevándorló szülők gyerekeként Mario Puzo, A keresztapa írója közelről ismerte a New York-i maffiavilágot, hiszen természetes volt, hogy az anyja a szomszéd fegyvereit rejtegeti. Puzto két jól fogadott, de megélhetést nem biztosító regény után úgy döntött, hogy megpróbálja az írásból eltartani a családját. Szerkesztője szerint már a második könyve is sokkal sikeresebb lehetett volna, ha több maffiaelem kerül bele: így született meg a Corleone család története, ami inkább úgy működik mint egy cég, mert minden csak üzlet. 

A Keresztapáról Ruff Orsolya, Szeder Kata és Valuska László beszélget a podcastban.