Könyves Magazin

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

A kötelező olvasmányokról mindenkinek van élménye és véleménye. Még akkor is, ha valaki történetesen nem olvasta el őket. A Könyves Magazin szerkesztőségi podcastjében most személyes élményeinken keresztül fedjük fel, nekünk milyen élményeink, emlékeink kötődnek a kötelező olvasmányokhoz – beszélünk kudarcokról, nagy felfedezésekről, irodalmi becsípődésekről. Ez a Kötelezők szubjektív.

Read the rest of this entry »

Kötelező: Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog

Závada Péter nem először nyúl Shakespeare szöveghez, az Ahogy tetszik után 2019-ben a Rómeó és Júliával dolgozott, ami Bodó Viktor rendezésében idén elnyerte a Színházi Kritikusok Céhe által odaítélt legjobb előadás díját. A szövegkönyvben szinte nem maradt eredeti Shakespeare mondat, de nem volt elég nyelvileg újragondolni a drámát, hanem a cselekményt 2021-ben is érvényessé kellett tenni. Az egyik legnagyobb kérdés Lőrinc atya szerepe volt, akinek felelőtlensége máig szinte érthetetlen, hiszen ő buzdítja a szerelmeseket az öngyilkosságra, a másik kérdés, hogy manapság létezik-e még ennyire naiv és nagy szerelem, ami végül tragédiához vezet. A két család rivalizálásának helyszíne egy Kertész utcai autómosó lett, Mercutio pedig saját démonaival, a drogokkal küzd. 

Az Austen-projekt: A mansfieldi kastély

Az Austen-projekt harmadik adásának témája Jane Austen legtöbb vitát kiváltó regénye, A mansfieldi kastély. A gazdag családnál nevelkedő szegény rokon lány, Fanny Price története elsőre olyan, mint egy klasszikus Hamupipőke mese. De ahogy a Büszkeség és balítélet vagy az Értelem és érzelem esetében, Austen ezúttal is ódzkodik a kliséktől, a fekete-fehér helyzetektől. A sokrétű szimbolikát és összetett karaktereket felvonultató regény itthon kevésbé ismert, holott már csak kultúrtörténeti hatását tekintve is egy nagyon izgalmas könyvről van szó: találkozhatunk vele Vladimir Nabokov írásaiban, visszaköszön a Harry Potter univerzumban, vagy épp Martin Scorsese életművében, akinek fontos inspirációs forrást jelentett az 1990-es Nagymenők című gengszterfilm forgatásakor.

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. 

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. 

 

A hónap témájának Karl Ove Knausgårdot választottuk, akinek pár hete jelent meg magyarul Harcom című regényfolyamának utolsó kötete, Harcok címmel. Ezzel itthon is lezárult az a monstre, számost vitát is kiváltó művészi kísérlet, amelyben a norvég szerző irodalommá írta az életét. Valuska László beszélt arról, szerinte miért képes egy harmincas/negyvenes, fehér, hetero férfi emlékeinek, hétköznapjainak, örömeinek és kudarcainak összegzése több ezer oldalon át is ekkora érdeklődésre számot tartani.

A nemzetközi megjelenéssel egyidőben került a hazai boltokba Sally Rooney harmadik regénye, a Hová lettél, szép világ. Anglia már hetekkel a könyv megjelenése előtt Rooney-lázban égett, tematikus pop-up boltok nyíltak, a megjelenést követő harmadik napra pedig már bestseller is lett a kötet. A fiatal ír szerzőről, illetve a műveit övező felfokozott várakozásról Forgách Kingát kérdeztük.

A hónap adaptációja ezúttal egy fantasy lett nálunk. Sándor Anna mesélt David Lowery A Zöld Lovag című filmje kapcsán arról, hogy mi mindenre képes egy több száz éves, az Artúr-mondakörhöz tartozó történet, ha az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúlnak az alapanyaghoz, hanem értelmezik is a szöveget.

Hitler, Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete. Karl Ove Knausgård sorozatának befejező részében nemcsak egy óriási Hitler-esszé van, hanem sokat ír arról, ami minket is érdekel: ezt a radikális őszinteséget hogyan fogadták a rokonok vagy a felesége. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

További cikkeink a témában:

Knausgård a saját családja és Hitler történetét írta meg egy kötetben (beleolvasó)

Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård

Az álmokat egyesével kell lerombolni (kritika)

Az Austen-projekt: Értelem és érzelem

Az Austen-projekt második adásának témája Austen egyik legismertebb, de nem feltétlenül a legolvasmányosabb regénye, az Értelem és érzelem. A történet fókusza, bár rengeteg szereplőt mozgat, mindvégig egy testvérpáron, Elinor és Marianne Dashwoodon van, akiket apjuk halála után az elszegényedés réme fenyeget, hacsak nem házasodnak jól. De mi alapján lehet jól választani? Mit tehetett annak idején egy nő, ha a család boldogulásának a terhe egyedül az ő vállát nyomta, és céljai eléréséhez vajon milyen eszközök álltak rendelkezésére? Volt-e helye a romantikus szerelemnek, és maga Austen a könyvében vajon mi mellett teszi le a voksát: az értelem vagy az érzelem mellett? Többek közt ezekre keresi a választ Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és a foci, apokalipszis [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. 

Mit érdemes tudni a Micsoda család! című mesekönyvről, amely szivárványcsaládok hétköznapjait mutatja be, és amelynek egyik forgalmazóját nemrég 250 000 forintra büntették? Mi derül ki Orbán Viktor, a foci és a politika viszonyáról a Győzelmi kényszer című foci-nézőpontú portrékönyvből? Mennyire sikerült jól a Netflix járványos, posztapokaliptikus képregényadaptációja, a Sweet Tooth? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a 10 perc Könyves legutóbbi adásában. 

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki  2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is.

 

Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják.

A podcastben a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést. 

Az Austen-projekt: Büszkeség és balítélet

Jane Austen a világirodalom egyik megkerülhetetlen alkotója, akinek művei kiapadhatatlan inspirációs forrásként működnek mind a mai napig. Látszólag minden könyve a férjvadászatról szól, pedig írásai messze túlmutatnak a rájuk aggatott romantikus jelzőn. Az Austen-projekt célja éppen az, hogy bemutassa: a kétszáz éve élt író történetei nem avítt lányregények, hanem sokrétegű, rengeteg humorral és társadalomkritikával átitatott művek. Ruff Orsolya és Szeder Kata a sorozat első részében a Büszkeség és balítélet című regényt övező előítéletekről, az abban megfogalmazott gazdasági szükségszerűségekről, lehetséges női életutakról beszélget.

Esterházy-különszám, Amire nincs bocsánat és A szolgálólány meséje [10 perc Könyves]

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. 

Június utolsó hétvégéjén a pár hete megjelent Esterházy-szám kapcsán a magazinről és az idén öt éve elhunyt Esterházy Péter örökségéről mesélt Valuska László. Pár hete Sándor Anna készített interjút Perintfalvi Ritával, akinek hatalmas vihart kavart könyve, az Amire nincs bocsánat, a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozik. Ezt választottuk a hónap kötetének. Végül pedig Forgách Kinga mesélt Margaret Atwood és A Szolgálólány meséjének disztópikus, de a valóságtól nem is annyira elrugaszkodott világáról.