Könyves Magazin

Viszkok Fruzsi: Aki olvas az sokkal nyitottabb a világra // TBR podcast I/1.

A TBR első vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Mit jelent neki az olvasás, mik voltak a legmeghatározóbb könyvélményei? És hogyan lesz valakiből sikeres tartalomgyártó? Kiderül az epizódból.

TBR (’To Be Read’) podcast

A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk.

A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Szél Dávid: Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend az a semmi // Margó Könyvek podcast (3.)

Mi mindent jelenthet a csend? Van-e létjogosultsága a mi lett volna ha kérdéseknek? És vajon hány háború vár ránk életünk során?
A finn Asko Sahlberg szűkszavú családtörténete, az Ők, igazából egy nagyregény – alig 100 oldalba sűrítve rengeteg meg nem élt vágyat, sértettséget, hallgatást, vívódást.
A könyv kapcsán Szél Dávid pszichológussal Szeder Kata beszélgetett többek között a csendek súlyáról, a folytonos helykeresésről, önbecsapásokról.

Margó Könyvek podcast

Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.
Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.
18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Ott Anna: Nagy ráeszmélés, hogy lehet másképp csinálni, mint ahogy velünk csinálták, és ezek a döntések rajtam múlnak // Margó Könyvek podcast (2.)

Mit lehet kezdeni azzal, ha az anyukánkról kiderül, ő is csak egy ember? Meddig határoznak meg minket a szülői minták és hol kezdődhet el végre a saját történetünk?
Egy hegyvidéki kis faluban játszódik a norvég Lars Svisdal Semmirekellők című regénye, főszereppben az ottani turistaszállót vezető családdal és a szállóba nyári munkára érkező fiatalokkal. A könyv kapcsán Szeder Kata beszélgetett Ott Annával családi szabályrendszerekről, szerepekről, vélt vagy valós elvárásokról, az önismeret mérföldköveiről.

 

Margó Könyvek podcast

 

Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.

Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.

18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Nyáry Luca: Mindent, ami valaha történt velem, történeteken keresztül dolgoztam fel // Margó Könyvek podcast (1.)

Mire jó az unalom? Mit jelent a düh? Számítanak-e a címkék és a skatulyák? Milyen kihívásokkal és lassan gyógyuló sérülésekkel jár a kamaszkor? Az olasz Alessandro Mari középiskolásokról szóló regénye, a Négyzetgyök névtelen vége egy nyomozás története, de mint minden jó nyomozás, ez sem csak a nagy titok megfejtéséről szól. A könyv kapcsán, de nem a könyvről Nyáry Luca íróval Szeder Kata beszélgetett.

 

Margó Könyvek podcast

 

Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.

Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.

18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mohácsi Balázs: Engem az írás, meg a nyelv maga érdekel, nem feltétlenül történeteket akarok elmesélni [ Alkotótárs ]

Mohácsi Balázs harmadszor pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, hogy végül Puskás Panni mellett elnyerje azt. Az Újabb narancsok gurulnak el című kötet terve egy szabálytalan, hibrid műfajú autofikciós írás, aminek témája leginkább a szerző élete, de amibe a pályázati munkatervei, az Alkotótárs worshopon való részvétele ugyanúgy helyt kap, mint a legszemélyesebb élményei. Beszélgettünk arról is, milyen végül ösztöndíjasként dolgozni a szövegen, mi hajtotta, hogy ne adja fel és hogy mikor foghatják a kezükben az olvasók is a kötetet. 

Shakespeare a teremtés fele: tömegkultúra és a 400 éves hatás

A 16. században a Netflixet színháznak hívták: naponta 2-3000 ember járt színházba, nem vált még szét a tömeg- és a magaskultúra, a társulatok küzdöttek a figyelemért, hogy minél több embert minél hosszabb ideig le tudjanak kötni. William Shakespeare jó színházat akart csinálni, ezért figyelte a színészeket és a nézőket is, hogy mindig minden működjön.

Pikli Natália megírta a Shakespeare minden időre című könyvét, ami egy monográfia, de felesleges bárkit elijeszteni, mert az irodalomtörténész színesen, informatívan és érzékletesen mesél a 16-17. századi viszonyokról. Tömegszínház, kulturális hatások, évszázadok alatt a kulturális génjeinkbe íródott történetek: ez a Shakespeare-jelenség. 

A Könyves Magazin podcastjában az egyetemes kultúra legfontosabb szerzőjéről beszélgetek Pikli Natáliával, az ELTE Anglisztika docensével. Olvass bele a könyvbe: szexizmus és férfiellenesség Shakespeare drámában.

A beszélgetés témái:

1. Biblia vs. Shakespeare: hogyan alakítják a kultúrát?
2. Shakespeare a kortárs szerző: a történeti kontextus
3. A színház, a könyvnyomtatás és a kapitalizmus
4. A közönség miatt folyamatosan alakuló drámák
5. A Shakespeare-hatás: egész életében azt kereste, mitől működik a színház
6. Pikli Natália kedvenc konteója! 
7. Hogy válik intézménnyé Shakespeare?
8. Petőfi, Arany, Kosztolányi, Babits és Shakespeare: hogyan épült be a magyar kultúrába?
9. Sokszor felháborodnak az újrafordítások miatt, de nem ezt csinálná Shakespeare is? 
10. Shakespeare mint műfaj: a 90-es években berobbant a populáris kultúrába
11. Sztereotípiák, előítéletek és a nemi kérdések

Bartók Imre: őrület, élet, halál és sakk

A sakk világában játszódik Bartók Imre új regénye, a Damien. Egy pályáját későn kezdő versenysakkozó egyre jobb játékának köszönhetően megnyílik a lehetőség, hogy a világ csúcsára érjen. Ehhez versenyeket kell nyernie, de nemcsak a táblánál, hanem az életében is, mert a sakktörténelem minden nyitása és variánsa se elég ahhoz, hogy a francia főszereplő, Damian Lazard megválaszolja az igazán fontos kérdéseket az életében. Az elbeszélés dramaturgiája nem különbözik a legjobb sportversenyekétől, és a sakkot nem díszítőelemnek, hanem egy világnak írja le, aminek saját szabályai, fura és okos szereplői vannak, és ami néha sportnak, néha művészetnek vagy filozófiának mutatja magát. 

A podcastet a Nyitott Műhelyben vettük fel a Damien című regény bemutatóján. Azóta írtam is róla, olvassátok!

A beszélgetés témái:

1. A szerző viszonya a sakkal nem hétköznapi: amatőrnek mondja magát, de gyorsan kiderül, hogy ez azért bonyolultabb
2. Gyorsan rátérünk Napóleon orosz hadjáratára, amikor az a kérdés, hogy ez vers, művészet vagy filozófia
3. Egy sport, aminek minden lépését meghatározza a történelem, a hagyomány
4. A Damien egy karrierközpontú regény, de ki ez a főszereplő?
5. A volt szerelem, a volt anyós
6. A sakk, az őrület és a sakkregény
7. A szerző felolvas egy részletet, egy sakkjátszmáról
8. A Tashmatung nevű applikáció, amivel Damien az élet-halál kapcsolatába lép be
9. Az öngyilkosság mint filozófiai probléma
10. A Damien sportdramaturgiája: kiderül, hogy Bartók nem nagyon tervez előre
11. A regény valóságai, és kiemelten Budapestről
12. Magnus Carlsen felfedezhető a regényben, de inkább inspirációk voltak a valós sakkozók

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Táncsics Mihályról mindenki hallott az iskolában, de nem sokat tudunk róla. Spiró György új történelmi regényében, a titokzatos című Padmalyban őt, a politikus, újságíró, lapkiadót teszi a történet középpontjába, illetve feleségét, Seidl Terézt. Utóbbi az igazán fontos szereplő, hiszen az ő történetén keresztül látjuk férje harcait, bújkálását, politikai karrierjét, sőt a halálát is. 

A Könyves Magazin podcastjének vendége Spiró György, akivel beszélgetünk sajtószabadságról, kapitalizmusról, a csak az internet segítségével megírható regényről, a 19. századról és Hungáriáról is.

Spiró Györggyel a következő témákról beszélgettünk:

1. Ha a Fogság egy maraton volt, akkor a Padmaly mi?
2. A Fogság és a Padmaly közös nevezője: kulturális eredettörténetek
3. A magyar nemzet két nagy nekiveselkedése: 1848 és 1956
4. Mit kell tudnunk Táncsics Mihályról? Vérszomjasságról, a bosszú hiányáról és a forradalmiságról
5. Sajtószabadság, újság, előfizetők, szamizdat
6. “A cenzúra számomra nem ismeretlen terület”
7. Kapitalizmus és a forradalom
8. A magyar nyelvből származik MINDEN más nyelv - Táncsics szerint
9. Magyarországon mindenki beszéljen magyarul
10. Táncsics elviselhetetlen alak, konfliktusos a politikai élete is
11. A Padmaly igazi főszereplője: a feleség, Teréz
12. “Internet nélkül nem lehet megírni egy ilyen regényt”
13. Mi van az internet előtti történelmi regényekkel?
14. Vissza Terézhez, akinek nem volt könnyű, ráadásul a Táncsics-emlékezetet is alakítania kell
15. Mi az a padmaly? Miért fontos ez a regény mindenféle rétegében?
16. Spiró és 1848: Hungária és Magyarország nem azonos

Zöld könyv: mit tehetünk ahelyett, hogy a napozószékeket rendezgetjük a süllyedő Titanicon?

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

Závada Péter: Minden az Énről szól, az összes kütyünk neve is

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul.

Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – írja Závada Péter az Éngép című kötetében, amiben nincs sortörés, se rím, mégis versek (olvassatok bele). Amikor már az egész világ autofikcióban pörög, akkor Závada is játszani kezd a műfajjal, de nem akárhogyan: hogyan írja a költő szöveggyártó gépet, ami a költő szövegeit írja, legyenek azok tárgyias, montázs- vagy esszéversek. 

 

A Könyves Magazin podcastjában a költővel a technológia hatásáról, a gép-ember viszonyáról és arról is kérdeztük, mi a baja az egyes szám első személyű megszólalással? 

1. Milyen kényszerítő tendenciák vannak az irodalomban?
2. Újszemélyesség, pszeudoalanyiság, autofikció, újőszinteség
3. Domesztikálás: túl bonyolult a világ ahhoz, hogy megértsük
4. Nádast fel kellene hívni, hogy mindig autofikciót írt-e?
5. Képzeljük el, hogy 15 éves Závada Péter!
6. Előre legyártott rapperpatrióta szerep
7. A szubjektum és énkeresés: az akadémiától a személyesig
8. A költő mint automatizmus
9. A romantika és a gépek
10. Mi a baj az E/1?
11. Az Én-túltengése, 
12. Hány Én-je van Závada Péternek?
13. Milyen volt Amerikában, hogyan hatott a kötetre?
14. Bejött vagy sem az AI?
15. Milyen promptokat adott volna magának az Éngép írásához?